NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Ez az oldal Európai Uniós támogatás igénybevételével készült.Pályázatról

MAG Zrt.

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Ez az oldal Európai Uniós támogatás igénybevételével készült.
Gyakran Ismételt kérdések
Biyo.hu Hírek Hír - Miért van szükség az étrend-kiegészítőkre ?

Hír - Miért van szükség az étrend-kiegészítőkre ?

Mottó: Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk!
 

Ugye nagy igazság a Mottóban megfogalmazott mondat? Egy másik dolog azonban, hogy
hogyan éljünk? Azt hiszem nincs olyan ember, aki erre nem azt válaszolná: egészségesen.8106204
Az egészség egy meglehetősen komplex fogalom, amely szerintem nem csak azt jelenti, hogy 
„betegségektől mentes” az egyén, hanem azt is, hogy szervezete ideálisan működik, tele van
energiával és jól érzi magát a bőrében.

Az  élet fenntartásának alapvető, biológiai alapköve a megfelelő anyagcsere. Anyagcsere alatt
azokat a folyamatokat értjük, amikor szervezetünkbe valamilyen anyagot veszünk fel külső
környezetünkből, azt részben van egészben átalakítjuk, illetve felhasználjuk, a folyamat során
keletkező termékeket pedig eltávolítjuk. Ilyen folyamat például a légzés, amikor a levegőben
levő oxigént belélegezzük, felhasználjuk sejtjeink biokémiai folyamataiban az oxidatív reakciókban és a folyamat során keletkező széndioxidot kilélegezzük. Egy másik igen jelentős
anyagcsere tevékenységünk a táplálkozás. A táplálkozás biológiai szempontból az egyik leg-
alapvetőbb folyamat, mivel táplálkozás nélkül, csak korlátozott ideig lehetséges a szervezet 
működése.


Szervezetünk egy kitűnően megszervezett vegyi üzem, mely akkor működik kifogástalanul,
ha a „ computer program” által működtetett folyamatokhoz minden alapanyag megfelelő
minőségben és mennyiségben rendelkezésre áll, tehát biztosított a kielégítő „logisztikai”
háttér. A táplálkozás esetén ez azt jelenti, hogy minden olyan tápanyagot, el kell fogyasz-
tanunk melyet szervezetünk nem képes előállítani. Egy másik fontos dolog, hogy ezeket
a tápanyagokat megfelelő mennyiségben kell biztosítani. Teljesen nyilvánvaló, hogy más
a tápanyag szükséglete egy kétéves kisgyermeknek, mint egy sumó-birkózónak. 
Vannak úgynevezett alapvető tápanyagok, melyeket a táplálkozással kell biztosítanunk.
Ezek a következők: fehérjék (állati és növényi), szénhidrátok ( cukor-és nem cukorszerűek),
zsírok (állati és növényi), ásványi anyagok és a vitaminok jelentős része.
Az ember, mint az állatvilág egyéb tagjai, ún. „heterotróf élőlény”, amely azt jelenti, hogy szerves anyagból képes csak más típusú szerves anyagot előállítani, szemben a növényekkel, melyek szervetlen anyagokból ( víz, szén dioxid, ásványi anyagok, stb.) képesek a napfény
energiájának segítségével szerves anyagot szintetizálni. Következésképpen, ahhoz hogy meg
tudjuk folyamatosan újítani testünk sejtjeit és azok működéséhez energiát szolgáltassunk,
táplálkoznunk kell. Na de mit együnk és mennyit, hogy sokáig lehessünk egészségesek,
hiszen  már Hippokratész, „minden orvosok atyja” is azt mondta: „Ételed az orvosságod!”
Ebben a mondásban is óriási bölcsesség van, hiszen jól tudjuk, hogy bizonyos tápanyagok
( például zsírok, cukrok, alkohol) mértéktelen fogyasztása betegségek kialakulásához vezet.
Azt is tudjuk, hogy azokban az országokban, ahol tradicionálisan előnyben részesítenek bizo-
nyos ételeket, egyes betegségek előfordulása lényegesen kisebb, mint más táplálkozási hagyo-
mányokkal rendelkező országoké. Jó példa lehet erre Japán, ahol a világon a legmagasabb a várható átlagéletkor (nőknél 86, férfiaknál 82). A japán ember sok nyers ételt fogyaszt, (zöldségeket, gyümölcsöket), sok tengeri eredetű ételt (halak, moszatok), ezeket is főként
nyersen és sok szója eredetű élelmiszert valamint sok rizst. Ebből az étrendből adódóan
Japánban rendkívül ritka a szívinfarktus (mert kevés a zsír az étrendben és a halakban magas az Omega-3 zsírsavak aránya), alacsony a pajzsmirigy megbetegedések száma ( mert sok a szerves jód a tengeri moszatokban) és rendkívül alacsony a mellrák előfordulásának aránya
a sok szója (fitoösztrogén hatású izoflavonoidok) fogyasztásnak köszönhetően. Kevés az el-
hízott ember,mert az általunk kedvelt fehér kenyér helyett rizst esznek, és a sok zöldségből származó magas rost tartalmú étrend miatt.

 

A Kelet-Közép-Európai „kolbász-sonka-szalonna-sertéshús kultúrában” (Magyarország, Ausztria, Németország, Szlovákia, Csehország) sokkal magasabb a szív és érrendszeri
megbetegedések száma, mint a mediterrán országokban (Olaszország, Spanyolország, Görögország, stb.) ahol pedig szintén hagyománya van a sertéssonka és kolbászfélék
fogyasztásának. Ennek oka valószínűleg abban van, hogy ezekben az országokban nagy
mennyiségben fogyasztanak oliva olajat, mind a főzéshez, mind a salátákhoz, és a sonka
és kolbászféléket nem sózás utáni füstöléssel, hanem pácolással és szárítással tartósítják.
Fontos szerepe van ezekben a kulturákban a mértékletes vörösbor fogyasztásnak is, ez
pedig önotannin és önocianin tartalmának köszönhetően a vérerek kitűnő karbantartója.
Ezt támasztja alá az ún. „francia paradoxon” is. Megfigyelték, hogy Franciaországban
alacsonyabb a szív és érrendszeri megbetegedések száma, mint bárhol Európában, annak
ellenére, hogy a franciák sok állati zsírt tartalmazó ételt fogyasztanak ( például sajtot).
Azonban vörös bor fogyasztásban is „bajnokok”és ez úgy tűnik a két hatás kiegyenlíti
egymást. A tanulmány a májchirrozis előfordulásáról nem tesz említést!
A fenti példák egyértelműen bizonyítják, hogy nem mindegy egészségünk szempontjából,
hogy hogyan táplálkozunk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a helyes táplálkozás
alapelvei a következők:
-     fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldséget, főleg nyers állapotban
- fogyasszunk sok teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszert, kerüljük a fehér kenyeret
- energiaigényünk nagy részét (70%-át) szénhidrátokból fedezzük, de ezek ne
cukorszerű szénhidrátok, hanem keményítő eredetűek (lisztek) legyenek
-     fehérjéből mind állati, mind növényi eredetűt fogyasszunk, átlagban napi 100          
grammot
- energiaigényünk 30%-át zsírokból , főleg növényi zsírokból fedezzük
- fogyasszunk sok halat, a jótékony hatású Omega-3 zsírsavak miatt
- kerüljük a cukrok és az alkohol fogyasztását, kivéve a vörösbort, melyből napi 1,5 dl
garantáltan nem káros
- étrendünkben ügyeljünk arra, hogy biztosított legyen szervezetünk megfelelő vitamin
és ásványi anyag ellátottsága

Most jutottunk el arra a pontra, hogy megpróbáljunk válaszolni arra a kérdésre, melyet
cikkünk címében tettünk fel: szükség van-e étrendünk kiegészítésére vagy sem?
Az emberi történelem során a körülményektől függően változtak a táplálkozási szokások.
A legősibb kultúrákban, ahol a gyűjtögetés, halászat és vadászat volt a jellemző táplálék-
forrás, valószínűleg az étrend sokkal közelebb állt az ideálishoz, mint a mai emberé. A zöldség és a gyümölcs „nem szaladt el”, könnyen be lehetett gyűjteni, ellenben a hússal, 
melynek megszerzéséért sokszor élet-halál küzdelmet kellett vívni. A halat a folyóból
könnyebben ki lehetett fogni, mint leteríteni valamelyik nagytestű állatot. Cukor és alkohol fogyasztása sem kerülhetett szóba. Az ételeket nagy részben főzés nélkül fo-
gyasztották, ezért vitamintartalmuk nem károsodott, az ásványi anyag szükségletet
pedig szintén  jól biztosították a természetes növényi táplálékok és magvak.
Mi a jellemző a mai, úgynevezett „modern ember” táplálkozására, főleg a magyar em-
berére? Rendszertelenség ( reggeli egy kávé és egy cigi), gyorséttermek látogatása
(ebédre egy „meki meg egy sültkrumpli”), vacsorára otthon pedig „ami a csövön befér”.
Nagyon kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt a magyar ember, azt sem mindig a meg-
felelő formában. A legtöbb családban a hús mellé feltálalt saláta valamilyen savanyúság,
a legtöbbször uborka, mert ezt szereti a magyar ember. Az uborka tartósítása során azonban elvész az amúgy is csekély vitamintartalom, az ecetsav pedig kioldja az ásványi
anyagokat. A friss zöldségek és gyümölcsök esetében is hasonló a probléma. Legtöbbször
a piacon kapható zöldségek és gyümölcsök a világ túlsó feléről származnak és, hogy szállíthatóak legyenek, még éretlenül szedik le őket. Később kényszerérlelik  külön-
böző anyagok felhasználásával, tehát vitamintartalmuk, mely főleg a természetes érés során alakul ki, nagyon alacsony. Az általunk főzeléknek nevezett ételkészítési mód is
egy „vitamingyilkos” módszer, mivel a vitaminok legtöbb képviselője a főzés során
lebomlik, vagy inaktiválódik.
Az itthon termett és éretten elraktározott gyümölcsökkel (alma, körte), zöldségekkel
(káposzták, sárgarépa, karalábé, stb.) is hasonló a helyzet. A kezdetben még megfelelő
vitaminszint a tárolás során fokozatosan csökken és a tavaszi hónapokra – mikor legjob-
ban igényelnénk a vitaminokat – gyakorlatilag már nem tartalmazzák azokat. Erre vezet-
hető vissza a mi éghajlati viszonyaink alatt jelentkező „tavaszi fáradtság”, mely nem egyéb, mint egy vitaminhiányos állapot.
Az ásványi anyagokkal kapcsolatban egy kicsit más a helyzet. Ezek kémiai szerkezetüknek köszönhetően nem bomlanak le, de a főzés során kioldódnak és ha nem
használjuk fel a főzőlevet, elveszítjük őket.
Mindezekből következik, hogy a magyar lakosság túlnyomó része relatív vitamin és ásványi anyag hiányban szenved. Sok ember számára a VITAMIN – így csupa nagybetűvel – a C-vitamint jelenti. A téli náthás, megfázós időben előszeretettel fogyasztják a meleg citromos teát a C-vitamin bevitele céljából. Arra azonban senki sem
gondol, hogy a forró teában a C-vitamin azonnal lebomlik. Ilyenkor sok egyéb C-vitamin
tartalmú gyümölcsöt is fogyasztunk, például narancsot és kiwit, melyek tényleg jó C-vita-
min források. Egy gond van csak, hogy a C-vitamin vízoldékony vitamin, ami azt jelenti,
hogy a szervezet számára nem hasznosuló rész a vizelettel kiürül, tehát folyamatosan kell
az utánpótlásról gondoskodni. Nagyon fontosak szervezetünk számára a B-vitaminok,
melyek sok élelmiszerben előfordulnak ( lisztek, élesztő, máj, stb.,). Van azonban egy nagy hibájuk, hőre érzékenyek. Azok az alkotórészek, melyek sok B-vitamint tartal-
maznak általában olyan élelmiszerbe kerülnek, melyeket sütéssel-főzéssel készítünk
el, tehát ezek a vitaminok is elvesznek számunkra az ételkészítés során.
Az ásványi anyagok megfelelő bevitele sem egyszerű dolog. Legnagyobb mennyiségben
szervezetünknek kalciumra van szüksége. A kalcium legjobb forrásai a tejtermékek,
melyek fogyasztása hazánkban nem túl magas. Ahhoz,hogy az ajánlott kalcium mennyiséget (RDA : 800-1.000 mg) szervezetünkbe bejuttassuk naponta 1 liter tejet,
vagy 20 dkg Trappista sajtot, vagy  4 doboz joghurtot el kellene fogyasztanunk. Belát-
hatjuk, hogy ez nem így van.  Nagyon fontos ásványi anyag a jód, melynek legfontosabb
forrása az ivóvíz. Magyarországon az ivóvizek nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű
jódot, Békéscsaba környékének kivételével, azok a helyek pedig ahol az ivóvizet folyókból nyerik ( pl. Budapest) kifejezetten jódhiányosak. A jód feltétlenül szükséges a pajzsmirigy egészséges működéséhez. A pajzsmirigy biztosítja a megfelelő gyorsaságú anyagcserét, összehangolja az energiatermelést és a kötőszövetek épségéért is felelős. Jód hiányában ezek a funkciók nem működnek megfelelően.
Ezek csak példák voltak, a felsoroltakon kívül még sok más vitaminra (A, D, E, K, Biotin,
Béta- karotin, stb.) és ásványi anyagra ( vas, cink, magnézium, szelén, réz, molibdén, stb)
van szervezetünknek szüksége egészséges működése érdekében.
A tudomány felderítette milyen mennyiségben és arányban van szükség átlagos táplálko-
zás mellett étrend-kiegészítők szedésére, a gyógyszeripar pedig létrehozta azokat a készít-
ményeket melyek rendszeres alkalmazásával biztosíthatjuk szervezetünk számára azokat a
vitaminokat és ásványi anyagokat nyomelemeket, melyek nélkül nem lenne esélyünk a
hosszú, egészséges életre.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mai, modern, ún. civilizált táplálkozási kultúra
nem teszi lehetővé a szervezet tökéletes ellátását mindazon tápanyagféleségből, mely a
szervezet minden igényt kielégítő, egészséges működéséhez szükséges, ezért az optimális
működés biztosítása érdekében étrend-kiegészítő készítmények alkalmazása javasolt.
Az egészséges táplálkozás témakörébe nem csak a kalóriaszegény, kevés állati zsírt és
cukrot tartalmazó ételek tartoznak, kiegészítve friss gyümölcsökkel és zöldségekkel, hanem a komplex multivitamin-multiminerál étrend-kiegészítő készítmények is, melyek sok esetben még más, a szervezet számára fontos alkotóelemet is tartalmazhatnak ( pl. L-karnitin). Aki tudatosan és egészségesen kíván táplálkozni a fentebb leírtakra fordítson kellő figyelmet!

Dr. Bérci István

Statisztika

Members : 1
Content : 294
Content View Hits : 208001

Bejelentkezés



Látogatók

We have 670 guests online
Website Security Test